|
Bevezetés: Cikksorozatunk célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét egy igen jelentős közegészségügyi problémára, az antibiotikumokkal szemben ellenálló, un. rezisztens baktériumtörzsek elszaporodására. Ez a jelenség, amely elsősorban a gyógyszercsoport nem kellően átgondolt, következetlen alkalmazásának a következménye és csak az egészségügyi személyzet és a lakosság tudatos együttműködésével javítható.  Megelőző cikkünkben részletesen elemeztük a leírt problémát, jelen ismertetőnk első részében az ellenálló baktériumok elszaporodásának következményeiről írunk az emberi szervezetre nézve. Tájékoztatónk második részében azokról a teendőkről írunk részletesen amelyek segítségével elkerülhetjük a lázas,meghűléses betegségek kialakulását, így csökkentve az antibiotikumok alkalmazásának igényét. Ennek aktualitását adja, hogy az influenza és influenzaszerű megbetegedések szezonjában (tél vége-tavasz kezdete) fogyasztja a lakosság legnagyobb mennyiségben az antibiotikumokat.
Milyen veszélyekkel járhat a lakosságra nézve a rezisztens baktériumok elszaporodása? - Amennyiben az antibiotikumoknak ellenálló baktérium szaporodásnak indul az emberi szervezetben, súlyos megbetegedést okozhat, s ekkor a kezelés már nehézségekbe ütközhet, mivel a kórokozó a gyógyszereknek ellenáll. Ez a gyógyulási folyamat meghosszabbodásához, szövődmények kialakulásához vezethet. Legyengült immunrendszerű emberek esetében a súlyos bakteriális fertőzés végzetes következményekkel is járhat.
- Ha a kezelés időtartama meghosszabbodik, többféle gyógyszert is próbálunk a kezelésben alkalmazni, az antibiotikum kezelés mellékhatásai szinte biztosan jelentkeznek: a normál bélflóra gyengülése miatt hasmenés, a húgyútak, nemi szervek és a bőr gombás megbetegedése, esetlegesen allergiás folyamatok. Az antibiotikumok több gyógyszer hatását is módosíthatják: pl. véralvadásra ható szerek, fogamzásgátlók.
Mit tehetünk a fertőzések megelőzésért, így közvetetten csökkentve az antibiotikumok felhasználását? - A fertőzési folyamatot (utalva az alapfogalomra) több helyen is megszakíthatjuk, terjedését meggátolhatjuk. A beteg ember, mint fertőző forrás elkülönítése megakadályozza a kórokozók további átadását egy másik gazdaszervezetre. A lakás levegőjének és közvetlen környezet tisztántartásával, fertőtlenítésével a betegséget közvetítő közeget gátoljuk, egészséges életmóddal, immunrendszerünk erősítésével szervezetünk fogékonyságát csökkentjük a betegségek iránt. Megelőzési folyamatokról részletesen a tájékoztatónk következő részében szólunk.
Saját magunk is sokat tehetünk az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése érdekében azzal , hogy csak akkor szedjünk antibiotikumot amikor az a gyógyulásunk érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A következőkben összefoglaljuk azokat az életmódra, betegápolásra vonatkozó tudnivalókat amelyek a fenti célkitűzést segítik elő. Mit tehetünk meg saját magunk is a meghűléses betegségek elkerüléséért, hogyan enyhíthetjük enyhe légúti panaszainkat? - Életmódunk változtatásával, személyi tisztaság következetes betartásával magunk is sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.
- Tiszta időben megfelelően felöltözve tartózkodjunk sokat szabad levegőn, kerüljük a zárt zsúfolt helységeket, a lázas, beteg emberek közelségét. Lakásunkat rendszeresen szellőztessük főleg ha náthás, beteg családtag tartózkodik otthon. Ha magunk is lázas, meghűléses megbetegedésben szenvedünk, maradjunk otthonunkban , ne menjünk közösségbe.
- Enyhe hurutosság, nátha esetén nagyon fontos a váladék rendszeres eltávolítása, lehetőleg papír zsebkendő használatával. A használt papír zsebkendőt zárható szemetesben tároljuk. Gyermekek esetében is különösen fontos a náthás orrváladék rendszeres eltávolítása a további szövődmények megelőzése érdekében. (középfülgyulladás, arcüreggyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás.) Csecsemők, kisgyermekek esetében az orrszívó-porszívó segítségével végezhetjük el a gyulladásos váladék eltávolítását.
- Párologtatók használatával, bőséges folyadékfogyasztással kerüljük el a nyálkahártyák kiszáradását, a váladék letapadását. Mellőzzük a dohányzást, kisgyermekek közelében még szabad levegőn se dohányozzunk.
- Fontos a gyakori kézmosás, különösen tömegközlekedési eszközök használatát követően, ha otthonunkban beteg ember ápolását végezzük, étkezés előtt, toalett használata után. Beteg ember mindennapos használati tárgyait (pohár, evőeszközök, ágynemű stb.) rendszeresen mossuk, fertőtlenítsük, saját magunk ezeket ne használjuk.
- Környezetünk tisztasága érdekében rendszeresen takarítsuk, fertőtlenítsük a konyhát, fürdőszobát, mellékhelyiséget, különösen ha hányás-hasmenés is zajlik. Ajánlott fertőtlenítő szerek: DOMESTOS, HYPO,KLORMAX,FLÓRASZEPT. A szobákban, amennyire ez kivitelezhető, kerüljük a szőnyegpadló alkalmazását, helyette inkább jól tisztítható burkolást válasszunk.
Használjuk bátran mindennapjainkban megtalálható gyulladáscsökkentő, baktériumölő és immunerősítő élelmiszereket. - A méz rendszeres fogyasztása méregtelenítő, gyulladást gátló hatású, egyes kutatások szerint bizonyos kórokozó baktériumokat is elpusztít. Fontos, hogy az alkalmazott méz megfelelő minőségű, ellenőrzött készítmény legyen, egy éven aluli gyermeknek és mézre allergiásoknak a készítményt ne adjuk.
- Fokhagyma, vöröshagyma és lilahagyma rendszeres fogyasztása baktériumölő, gyulladás gátló hatást eredményez. A kellemetlen mellékhatásokat elkerülhetjük, ha a hagymát, fokhagymát főzzük, sütjük, pirítjuk – kedvező hatásait így is megtartja.
- Az élőflórát tartalmazó joghurt termékek erősítik a bélflóra stabilitását, az egész szervezetünk védekezésére előnyös hatással bírnak.
- Frissen facsart citromlé, narancslé fogyasztásával táplálékunk C vitamin bevitelét fokozhatjuk, ezt a célt szolgálhatja a fenti gyümölcsök mellett pl. a kivi, cékla, alma, savanyú káposzta rendszeres fogyasztása is.
- Bőséges folyadékfogyasztásunkat is elősegíthetjük különböző gyógyteák rendszeres használatával: pl. kamilla, hársfavirág, csalán.
Napjainkban nagyon sok gyógyhatású készítmény (pl. homeopátiás készítmények) áll rendelkezésünkre az immunrendszer erősítésére és a meghűléses betegségek kezelésére, fontos azonban, hogy minden esetben alaposan tájékozódjunk a termékek felől, kérjük ki háziorvosunk, a védőnő vagy egyéb egészségügyi szakszemélyzet tanácsát. Az előzőekben leírtak betartásával csökkenthető a lázas, meghűléses (hányásos-hasmenéses) megbetegedések gyakorisága, az enyhébb megbetegedések gyorsabban gyógyulnak és kevesebb szövődménnyel, ily módon közvetetten csökkenthető az antibiotikumok felhasználása. Összefoglalás: Egészséges életmóddal, a személyi és környezeti tisztaságra ügyelve csökkenthetjük a lázas, hurutos megbetegedések előfordulását, így közvetetten az antibiotikum felhasználást és a rezisztens kórokozók elszaporodását. Tájékoztatónk befejező részében a védőoltások nyújtotta megelőzési lehetőségekről szólunk néhány szót, majd a tudatos, átgondolt gyógyszerszedéshez adunk útmutatókat. Dunaújváros, 2009 január 22.
Dr. Sasvári Ildikó | Dr. Müller Cecília | kistérségi tisztiorvos | kistérségi tiszti főorvos |
|