|
Bevezetés Első olvasásra talán szokatlannak tűnik a cím, hiszen lakossági szinten, a "betegek", páciensek oldaláról, hogyan is lenne lehetséges egy gyógyszercsoport hatásosságának befolyásolása. A közegészségügyi felmérések szerint azonban az ún. multirezisztens, tehát az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók elszaporodása fokozódó veszélyt jelent az európai lakosság egészségi állapotára nézve. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) tudományos bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy minél nagyobb az antibiotikum fogyasztás, annál nagyobb az ún. rezisztens, azaz antibiotikum terápiának ellenálló baktériumtörzsek kialakulásának kockázata. Ilyen körülmények között került sor arra az európai uniós kezdeményezésre, mely az "Első Európai Antibiotikum Nap" néven került megrendezésre 2008.november 18-án. A kezdeményezéshez Európa valamennyi országa csatlakozott. A rendezvény elsődleges célnak tűzte ki, hogy minden uniós polgárban, betegben, egészségügyi dolgozóban és egészségügyi szolgáltatóban tudatosítani kell az antibiotikumok esetlegesen indokolatlan felhasználásából adódó veszélyeket, ráirányítva a figyelmet e gyógyszercsoport ésszerű alkalmazására. Ennek a célkitűzésnek a szolgálatában állnak a lakossági tájékoztatók is. Az ismertetés aktualitását alátámasztja, hogy jelen időszakunkban az influenza és az influenzaszerű megbetegedések szezonjában legnagyobb mértékű a lakosság antibiotikum fogyasztása.
A következő három ismertetőnkben az előzőekben leírt közegészségügyi probléma rövid magyarázatát adjuk, részletezzük ennek várható következményeit a lakosságra nézve, a lehetséges betegségmegelőzési módokról adunk rövid összefoglalót és tanácsokkal szolgálunk az antibiotikumok szedését illetően. Az alábbiakban a bevezetőben leírt néhány alapfogalmat ismertetjük részletesen. Mikor beszélünk fertőzésről? Fertőzésről abban az esetben beszélünk ha a szervezetünkben betegséget okozó kórokozók szaporodnak el, ezek leggyakrabban vírusok, baktériumok, gombák. Milyen feltételek szükségesek a fertőzés létrejöttéhez és továbbterjedéséhez? A fertőzés forrása, ez leggyakrabban a kórokozót ürítő beteg ember, tünetmentes hordozó, de más élőlény is lehet. A betegséget okozó ágens terjedhet: cseppfertőzéssel pl. köhögés, tüsszentés, por felkeveredése, - közvetlen érintkezés útján pl. kézfogás
- közvetítő eszközzel pl. étel, ruhanemű, párologtató,
- ún. vektorokkal pl. szúnyogok, ízeltlábúak és egyéb állatok által
A fertőzés terjedését elősegítő közeg: - levegő, a tüsszentéssel, köhögéssel bekerült baktériumok számára
- ún."piszkos kéz", amely különböző testváladékokkal szennyeződhet
- élettelen tárgyak is közvetíthetnek fertőzést pl. mindennapos használati tárgyak, textília, élelmiszerek.
A fertőzésre fogékony gazdaszervezet, mely leggyakrabban a legyengült védekezési rendszerű ember. Ép immunrendszerrel rendelkező ember is fogékony lehet számára ismeretlen kórokozóval való találkozás kapcsán. Ha a három feltétel együttesen, egyszerre teljesül a fertőzés nagy valószínűséggel létrejön. Az elszaporodott kórokozó megbetegedést okoz leggyakrabban a légutakban, orrmelléküregekben, fülben, bélcsatornában, idegrendszerben. (pl. nátha, influenza, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, hasmenéses megbetegedések stb.) Mikor használunk antibiotikumokat a gyógyításban és hogyan hatnak ezek a gyógyszerek? Mit jelent a rezisztens baktérium fogalma?
Az antibiotikumok csoportja hatékony ellenszer a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben. Vírusokkal, gombákkal és egyéb kórokozókkal szemben hatástalan. Hatásukat oly módon fejtik ki hogy elpusztítják a kórokozó baktériumokat vagy pedig szaporodásukat gátolják. Mindkét hatásmód esetén a cél a megbetegedést okozó baktérium kipusztítása a szervezetből. Az antibiotikumok nem kellően átgondolt alkalmazása viszont oda vezethet, hogy kialakulnak és elszaporodnak olyan baktériumtörzsek, amelyek egy újabb megbetegedés esetén ellenállnak az addig bevált gyógyszereknek és igen nehezen pusztíthatóak ki a gazdaszervezetből. Ennek következményeképpen súlyos, időnként életet veszélyeztető megbetegedések, szövődmények alakulhatnak ki. Az antibiotikum terápiának ellenálló baktériumtörzseket nevezzük rezisztens kórokozóknak, ha többféle gyógyszer is hatástalannak bizonyul multirezisztens baktériumról beszélünk. Ha az adott kórokozóval szemben valamennyi rendelkezésünkre álló antibiotikum hatástalan pánrezisztens ("szuper") baktériummal állunk szemben. Milyen okok miatt szaporodhatnak el a rezisztens kórokozók? - Ha a megbetegedést nem baktérium, hanem vírus okozza, az antibiotikum terápia hatástalan a betegség kezelésében és a beteg szervezetben elindíthatja az ellenálló baktériumtörzsek elszaporodását.
- Ha a kezeléskor választott antibiotikum nem megfelelő (pl. nem orvosi javaslatra szedett gyógyszerek esetén) szintén a rezisztens kórokozók elszaporodásához vezet.
- Ha a gyógyszert nem előírásoknak megfelelő adagban és ideig szedjük, a kórokozó baktériumtörzs nem pusztul ki teljesen, elszaporodhatnak a gyógyszereknek ellenálló törzsek.
Összefoglalás: Az antibiotikumok felfedezése és bevezetése a terápiába számos betegség gyógyítását és nagyon sok élet megmentését jelentette és jelenti napjainkban is. Helytelen, nem megfelelő átgondoltság és ellenőrzés mellett történő alkalmazásuk azonban ún. rezisztens, gyógyszerre ellenálló törzsek kialakulásához vezetett, jelentős közegészségügyi problémákat hozva magával. Megoldást csak a gyógyítók és a betegek, páciensek tudatos együttműködése jelenthet, tájékoztatóink ezt a célt szolgálják. Következő ismertetőnkben a rezisztens baktériumok okozta veszélyekről, a lázas, hurutos betegségek megelőzéséről és az egészséges életmódról írunk. Cikkünk folytatása itt olvasható! Dunaújváros, 2009 január 22. Dr. Sasvári Ildikó | Dr. Müller Cecília | kistérségi tisztiorvos | kistérségi tiszti főorvos |
|